A hiedelem középpontjában Giambologna híres alkotása, "A Szabin nők elrablása" áll. A legenda szerint a művész olyan megszállottan dolgozott a szobron, hogy egy éjszaka az ördöggel kötött szövetséget, hogy tökéletes művet alkothasson. A történet szerint az ördög azt ígérte, hogy a szobor olyan élethű lesz, hogy az emberek soha nem tudják majd eldönteni, hol végződik a kő, és hol kezdődik az élet. Cserébe azonban az alkotás baljós erőkkel telt meg.
A helyiek azt beszélik, hogy a szobor néha saját árnyékától eltérő módon vet fényt a Loggia falára, mintha mozogna. Az éjszaka sötétjében járókelők többször is esküdtek rá, hogy halk suttogásokat vagy lépéseket hallottak a szobrok körül, mintha azok életre kelnének. Egy másik történet arról szól, hogy egy tolvaj, aki a Loggia egyik szobrához próbált felmászni, hirtelen elvesztette egyensúlyát és súlyos sérüléseket szenvedett. A helyiek szerint ez nem baleset volt, hanem a szobrok átkának következménye.
Az átok egy másik aspektusa, hogy a legenda szerint a Loggia szobrainak hosszas szemlélése balszerencsét hozhat. Azok, akik hosszú ideig bámulják a mitológiai jeleneteket, állítólag különös álmokat látnak, amelyekben életre kelnek a szobrok, és üldözni kezdik őket. A firenzeiek körében ezért él egy babona, hogy a Loggia szobrait soha ne szemléljék túl sokáig, különösen éjszaka.
Ezzel szemben van egy ellenkező hiedelem is: ha valaki egy kívánságot suttog el a Loggia oszlopai alatt, miközben megérinti "A Szabin nők elrablása" talapzatát, és ezt tiszta szívvel teszi, a kívánsága valóra válik. A turisták és a helyiek néha éjszakai séták során csendben mormolnak egy-egy vágyat a Loggia árnyékában, remélve, hogy a hely misztikus ereje segíteni fog nekik.
A Loggia dei Lanzi legendái csak tovább fokozzák Firenze misztikus vonzerejét. A szobrok művészi értéke mellett ezek a történetek emlékeztetnek arra, hogy a reneszánsz város nemcsak a művészet, hanem a titkok és misztikum otthona is.
